Mi a különbség meditáció és relaxáció között?

Meditáció = konkrét dologra történő összpontosítás, nagyfokú koncentráció, figyelem.

Egyes orvosi vélemények szerint a meditáció és relaxáció gyakorlása a gyógyszeres kezelésnél jobb eredményeket hoz olyan népbetegségek kezelésében, mint a szív- és érrendszeri betegségek, vérnyomásproblémák, cukorbetegség, emésztési zavarok. Közismert, hogy mentális problémák, stressz, depresszió, ingerültség, pánikbetegségek, fóbiák esetén is jó eredményeket lehet elérni meditáció és relaxáció gyakorlásával. Alkalmasak azonnali stresszoldásra. Erősítik az immunrendszert, segítik a fájdalom kezelését, és súlyosabb esetekben jól kiegészíthetnek egy gyógyszeres, műtétes vagy akár kemoterápiás kezelést is.

Meditáció és relaxáció közben az öröm, jóérzés, boldogság élményét előidéző hormonok és kémiai anyagok szabadulnak fel a testben, például a dopamin, oxitocin, melatonin, szerotonin. Ezáltal pozitívan változik nemcsak az agy, de az egész test kémiája, ami jó hatással van a hormonháztartásra, a keringésre és minden belső szerv működésére.

Meditáció és relaxáció során agyműködésünk alfa-théta állapotban, másodpercenként 4-14 Hz ciklusban működik, ami már önmagában is pihentető, befogadó működése az elménknek. Ebben a tudatállapotban a meditáció és relaxáció lényegében megkerüli az éber tudat kontrollját, kétkedését annak érdekében, hogy kedvező lelki változást hozzon létre. Épp ezt a hatást aknázzuk ki a tudatalattid átprogramozására.

A tudattalannak olyan mélységeibe juthatsz, ahol régen elfeledett emlékek, összefüggések, érzelmek nyernek jelentést és magyarázatot, hogy azután ezek feldolgozásával képes legyél megszabadulni lelki terheidtől, vagy akár teljesen új távlatokat nyiss az addig mindent áthatónak vélt problémáddal kapcsolatban.

A meditáció és a relaxáció egyaránt pihenteti a testet és az elmét is.

A relaxációt általában hanyatt fekve és az egész testet teljesen ellazítva gyakoroljuk. Ilyenkor az alvás és az ébrenlét határán egyensúlyozunk, ami nagyon pihentető állapot. Maga az alvás sajnos nem mindig pihentető. Gondoljunk csak egy rossz álomra, amit a test és az elme stresszként élhet meg, vagy a sok-sok forgolódásra, felébredésre, nyugtalan, szakaszos alvásra, ami fizikailag is kimerítő. A relaxációban ennek épp az ellenkezője történik. Szándékosan olyan élményeket idézünk elő, amelyeket a test és az elme egyaránt pihentető, lazító hatású élménynek él meg. A relaxációnak az a célja, hogy ellazítsa a testet és a lelket, levezesse a felgyűlt érzelmi feszültséget, és pozitív, örömteli érzelmeket keltsen.

A meditációt általában ülve, egyenes háttal és több éberséggel gyakoroljuk, mint a relaxációt. A meditációnak az ellazuláson túlmenően mindig van valami konkrét célja is. Kiválasztunk egy dolgot, egy előírt feladatot, és minden figyelmedet arra az egyetlen kiválasztott dologra vagy feladatra összpontosítjuk, és a gyakorlás alatt végig meg is tartod a figyelmed ezen az egy feladaton. Az önszuggesztiós és más otthoni gyakorló feladatokban ezt a konkrét célt az aktuális programozási célokhoz kapcsoljuk.

A meditáció és a relaxáció természetes állapot, ami spontán, magától is létre szokott jönni. Például amikor elveszíted az időérzékedet, belefeledkezel valamibe, amit örömmel teszel. Egy fát, egy pillangót vagy egy gyönyörű virágot nézel, és nem tudod, hogy egy perc telt el, vagy tíz, vagy akár fél óra – ilyenkor spontán meditálsz. Rendszeres gyakorlással egyre hamarabb tudsz egyre mélyebb meditatív állapotba jutni, ami egyre hatékonyabbá és eredményesebbé tesz téged a tudatalattidban rejlő érzelmi blokkok feloldásában. Épp ezt a hosszú távú előnyt aknázza ki az Alfa-Théta Mélymeditatív Programozás a féléves közös munka során.